Munkavállalókat érintő fontosabb adóváltozások 2011-ben

 A munkavállalókat érintő fontosabb adóváltozások
(2011)


A 2011. január 1-től életbe lépő változások közül több érinti a munkavállalók jövedelmének alakulását a bérhez és béren kívüli juttatásokhoz kötődő munkaadói – munkavállalói terheken keresztül. A bértárgyalásokon résztvevő tisztségviselőknek a változások ismeretében kell készülniük és azok hatásaival is számolniuk kell a tárgyalási stratégia kialakításában

A személyi jövedelemadóban bevezetésre kerül az egykulcsos, 16 %-os  adókulcs, mely a felbruttósított jövedelemre (szuperbruttó) vetítve 20,32 %-nak felel meg.
A 2010-ben már alkalmazott, 2011-ben is megmaradó  - a szuperbruttónak nevezett - adóalap nem jelenti a bruttó kereset változását. Ez azt jelenti, hogy az SZJA-t egy korrekciós tényezővel növelt adóalap után kell számolni. Nem változik a járulékok számításának a módja, amelynek alapja továbbra is a bruttó kereset lesz.


A korrekciós tényezőt a törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulékok jelentik, ezek a munkabért terhelő munkáltatói járulékok együttes összege 2011-ben 27 %, tehát a korrekciós tényező 27 %. (2012-ben a korrekciós tényező 13,5 %-ra csökken, ez lesz a fél- szuperbruttó, 2013-ban pedig megszűnik).
2011-től az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a levont adóelőlegről igazolást kell kiadnia a magánszemélynek, amelyen fel kell tüntetnie az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi vagy egyéb érvényesített kedvezményt, adóalap-kiegészítést, az érvényesített adójóváírást, továbbá azt, ha a magánszemélynek nem indokolt munkáltatói adó-megállapítást kérnie vagy adóbevallást adnia, akkor azt, hogy adónyilatkozatot adhat.
A munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján 2011-ben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat, illetve munkáltatói adó-megállapítás esetén rendelkezhetett az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa  befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt - az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba  - az adóévben az általa tagsági viszonya alapján befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt összeg együttes értékének 20 százalékáról, mellyel a tőke összege növekszik. Ez a mérték 2010-től még 30 % volt. Ugyanez a csökkentett kedvezmény vonatkozik a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ) számlára is.
Főbb változások (a teljesség igénye nélkül)


1.) Az adókulcs 16 %
2.) Az adójóváírás havi összege: 12.100 Ft/hó, 2.750 000 Ft éves jövedelemig érvényesíthető,
- ha ezt meghaladja, akkor a meghaladó rész 12 %-ával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb 145.200 Ft-ot. 
- az adójóváírás igénybevételére 3 960 000 Ft/év jövedelemig van mód, ezt meghaladóan nincs, 
- a jogosultsági hónap az, amelyre munkabér jár, de több kifizető esetén is csak 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

2011-től az adórendszer azonosan kezeli a munka- és tőkejövedelmeket. Egységes 16%-os kulcs vonatkozik a külön adózó jövedelmekre (osztalék, kamat, árfolyamnyereség, tőzsdei árfolyamnyereség).

3.) Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma, melyeket korábban az adó kiszámításánál figyelembe kellett venni, de a rá eső adót nem kellett megfizetni. (Pl. nyugdíj, hallgatói munkadíj, GYES, anyasági támogatás, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj évi 180.00 Ft-ot meg nem haladó része, baleseti járadék, ápolási díj, stb).
Az egykulcsos adó alkalmazása mellett az összevont adóalap megállapításánál ezeket figyelmen kívül kell hagyni.

Így 2011. január 1-től nem kell figyelembe venni a lakáscélú munkáltatói támogatást sem az összevont adóalap megállapításánál.
A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak - hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján - annak igazolása alapján nyújtott - vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is).
Adható a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt).  (Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. és 9.3.)

4.)  A súlyosan fogyatékos személyek kedvezménye: a fogyatékos állapot kezdő hónapjától havonta a havi minimálbér (2011. január 1-től 78.000 Ft) 5 %-ának (3.900 Ft) megfelelő összeg, mely már az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető. (SZJA tv.29/a-b. §)

5.) Családi kedvezmény:
Az SZJA törvény gyerekenkénti adóalap-kedvezményt állapítottak meg, vagyis havonta és gyerekenként ennyit lehet levonni a jövedelemből, és az így csökkentett összeg után kell leróni a 16%-os  SZJA-t:
-   minden családi pótlékra jogosult gyermek után jár,
- nincs jövedelemkorlátja, az adóalapot csökkentő kedvezmény az összevonandó  „szuperbruttó” jövedelemből kerülhet levonásra. 
Az eltartott gyermekek számától függően, hónaponként
1 vagy 2 gyermek esetén: 62.500 Ft/hó (ezáltal  kb. 10.000 Ft/gyerek/hó csökkenthető az SZJA mértéke)
3 és minden további gyermek esetén: 206.250 Ft/hó (ezáltal kb. 33.000 Ft/gyerek/hó összeggel csökkenthető az SZJA mértéke)
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétel a munkavállaló/magánszemély írásbeli nyilatkozata a jogosultságról, a várandóságról és arról, hogy a szülők kívánják-e megosztani a kedvezmény igénybevételét.
A gyermekkedvezmény igénybevételére a magzat esetében a várandósság 91-ik napját követően a gyermek megszületéséig van mód.
(bővebben az SZJA tv. 29/a.§ (2)b.) (4)b.) bekezdésében)

6.) A természetbeni juttatás fogalma megszűnik, ezentúl kétféle - jellemzően nem pénzbeli juttatást - különböztet meg a törvény:  a béren kívüli juttatások és a béren kívülinek nem minősülő egyéb juttatások  megnevezést alkalmazza az SZJA törvény.

A munkavállalók havi jövedelmében továbbra is fontos szerepet játszanak a kedvezményes adózású vagy adómentes béren kívüli juttatások, kedvezmények, melyek nem épültek be a munkabérbe. 
Jelentősebb egy juttatás súlya, ha a dolgozó keresete alacsonyabb. Például  a  18.000 Ft értékű étkezésre jogosító utalvány egy minimálbérért dolgozó nettó keresetének kb. 23 %-a, a garantált szakmunkásbérért dolgozónak kb. 19 %-a, a nettó százhatvanezer Ft-os munkabérnek kb. 11 %-a és egy négyszázezer forintos nettó keresetnek mindössze 4,5 % -t teszi ki.

2011. január 1-től a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után kell a munkáltatónak (a kifizetőnek) 16 %-os jövedelemadót fizetnie. (Ez az adószámítás a nettósításnak felel meg, amely a korábbi (2010. évi) 25 %-kal szemben 19,04 %-os adótehernek felel meg. (a juttatás összegének 1,19 %-os felszorzása és az arra vetített 16 %-os adó eredménye azonos a nettó kifizetéssel. (1 x 1,19  x 16% = 19,04).

A kedvezményes adózású körben továbbra is megmarad a juttatások egyedi korlátja, és meghatározták, mi tartozik ebbe a körbe.

Fontos odafigyelni arra, hogy a ma érvényben levő kollektív szerződések egy részében 2010-ben nem került módosításra a korábbi megfogalmazás, hogy az egyes természetbeni juttatások (ma már ezt a fogalmat sem tartalmazza a törvény), hogy a törvényben meghatározott mindenkori adómentesség mértékéig jár.
Az ilyen szabályokat tartalmazó kollektív szerződésekben a jelenlegi 2011-es adóváltozások (és korábbi 2010-es) után nem értelmezhető ez a rész, ezért tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett részek szövegszerű módosítására, úgy hogy a munkavállalók ne veszítsenek. 
Fontos tudni, hogy ha a béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a juttatási feltételek hiányát állapítja meg, akkor a jogkövetkezményeket – pl. ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizetőnek/munkáltatónak kell viselnie.
A kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.
Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozatának átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és annak jogi következményeit a magánszemélynek kell viselnie az adóhatóság határozata alapján.
Kedvezményesen adózó (16 %-al) béren kívüli juttatások:

1. Üdülési szolgáltatás, üdülési csekk juttatása
(a juttató (munkáltató) által a munkavállalójának vagy annak közvetlen hozzátartozójának juttatott üdülési csekk vagy a munkáltató (juttató) tulajdonosa, vagyon-kezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás)
(Szja tv. 71. § (1)a, aa, ab.)

az adóévben több juttatótól származóan együttvéve is csak személyenként a minimálbér összegéig
2011-ben 78.000 Ft
2. Étkezési térítés az étkezőhelyi  vendéglátásnak, munkahelyi étkezésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel értéke, ideértve az utalványt  formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony (munkaviszony) minden megkezdett hónapjára (utólag is)
(Szja tv. 71. § (1) b.)


havi 18.000 Ft-ot meg nem haladó rész,
3. Megújulási (rekreációs) kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) számlára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható támogatás (még előkészítés alatt!)
(Szja tv. 71. § (1) c.)

az adóévben több juttatótól származóan együttvéve is legfeljebb 300 ezer forintig
 új szolgáltatás
4. Helyi utazási bérlet (a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem)
(Szja tv. 71. § (1) f.)

a bérlet árának összegéig
5. Iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként
(Szja tv. 71. § (2) e)

a minimálbér 30 százalékáig,
2011-ben 23.400 Ft
6. Internetszolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása a munkavállaló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján, vagy erre a szolgáltatásra jogosító utalvány formájában
(Szja tv. 71. § (1) ed,da.db.)

legfeljebb havi 5000 Ft-ot meg nem haladó összegben;
7. Iskolarendszerű képzési költség munkaáltató általi átvállalása révén juttatott jövedelemből legfeljebb a minimálbér két és félszerese Szja tv. 71. § (1) g.)
2010-ben 195.000 Ft

8. Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg
(Szja tv. 71. § (3)a.) 


a minimálbér
50 %-áig
2011-ben 39.000 Ft
9. Önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba / önkéntes segélypénztárakba együttvéve a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg
(Szja tv. 71. § (3)b.) 

a minimálbér
30 %-áig
2011-ben 23.400 Ft
10. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg
(Szja tv. 71. § (3)c.) 
a minimálbér
50 %-áig
2011-ben 39.000 Ft
7.) A béren kívülinek nem minősülő egyes  meghatározott juttatások
Azoknál a juttatásoknál, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel a munkáltatót (kifizetőt) terhel minden adó és járulék fizetési kötelezettség, ilyenek például
- a  cégtelefon magáncélú használata,
- a  reprezentáció, az üzleti ajándék,
- a csoportos életbiztosítás,
- a reprezentációnak nem minősülő csoportos vendéglátás,
- a csekély értékű ajándék a minimálbér 10 %-os mértékéig, évi három alkalommal,
- a szóró-ajándék a minimálbér 1%-os egyedi értékéig, a reprezentáció az adómentes értékhatár felett,
- az üzleti ajándék a minimálbér 25%-át meghaladó érték felett
- és a béren kívüli juttatások kedvezményezett értékhatára felett adott juttatások.

Az ilyen juttatásoknál fel kell szorozni a juttatás értékét 1,19-el, majd a megnövelt összeg után kell 16%-os személyi-jövedelemadót  és 27%-os járulékot leróni. Tehát, ha a munkáltató ilyen juttatást vagy a kedvezményes adózású körbe tartozó juttatásokból nagyobb értékben ad a munkavállalójának, mint a törvényben meghatározott egyedi korlátok, akkor a mértéken felüli rész után 1,19 x 16% SZJA-t + 27 % EHO-t kell fizetnie.(ennek 100 Ft-nyi többletjuttatás utáni kifizetése 2011-ben 175 Ft-ba kerül a 2010. évi 198 helyett)

8. Adó és járulékmentesen adhat ingyenesen vagy kedvezményesen a kifizető/munkáltató a munkavállalóknak az adóévben legfeljebb 50 000 Ft értékben sporteseményre szóló belépőjegyet vagy bérletet. (SZJA tv. 1. számú melléklet 8.28.b.)

9.) Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások
Ezen juttatások az összevont adóalap részeiként adóznak, így 27%-kal felbruttósított értékük után a magánszemélynek/munkavállalónak 16 %-os SZJA fizetési kötelezettsége van. Ilyen juttatások lesznek a jövő évtől (a teljesség igénye nélkül):
művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, bérlet, kulturális célú utalvány)
a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
a munkáltató által minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott bevétel,
sporttevékenységhez ingyenesen vagy kedvezményesen adott szolgáltatás vagy erre a célra szolgáló  utalvány,
a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,
a kifizető által biztosított ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizető a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény szerint nem a foglalkoztatója (nem áll vele munkaviszonyban) a juttatásban részesülő magánszemélynek.

10. ) A munkavállalót és a munkáltatót 2011. január 1-től terhelő járulékok
a.) Munkavállalói  járulékok: összesen 17,5 % ebből
Nyugdíjjárulék – 10% (0,5% emelkedett 2010-hez viszonyítva)
Egészségbiztosítási járulék 6 % (természetben 4%, pénzbeli 2 %)
Munkaerő-piaci járulék 1,5 %
b. ) Munkaadói járulékok: összesen 27% ebből
24 % nyugdíjbiztosítási járulék
1,5 % természetbeni egészségbiztosítási járulék
0,5 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék
1 % munkaerő-piaci járulék (munkaadói járulék)
Szakképzési hozzájárulás: a munkáltató által fizetendő szakképzési hozzájárulás a befizetett járulék mértékének  1,5%-a,

11.) Egyéb változások:
Aki nem biztosított és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra annak egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése havi 5.100 Ft ( napi 170 Ft.)
Változnak  2011-ben a természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó előírások, ennek megfelelően változik, hogy 27%-os EHO-t kell fizetnünk a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a béren kívüli juttatások után.
2011-től megszűnő fogalom a kisösszegű kifizetés, és megszűnik a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség.
A munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulék éves határa 7.665.000 Ft jövedelem, amely napi 21.000 Ft-os munkabért jelent, mely elérése után az adóév hátralévő időszakára nem kell fizetni.
Új szabályok lépnek életbe a részmunkaidős foglalkoztatásra gyermekgondozási segélyről visszatérő anyák foglalkoztatásának növelése érdekében. Munkakör megosztással 4-4 órás foglalkoztatással kell teljesíteni - legfeljebb három évig - a minimálbér kétszereséig csak 20 % járulékfizetési kötelezettsége lesz a munkáltatónak, mely létszámnövekedéssel kell járjon és legalább egy évig tartania kell  a foglalkoztatásuknak.
12.) Emlékeztetőül néhány munkavállalókat érintő korábbi változás
A táppénz mértéke 2009. augusztustól 10 %-al  csökkent.
A két évnél hosszabb biztosítási jogviszonnyal rendelkezőnél 60 %, a két évnél kevesebb biztosítási jogviszonnyal rendelkezőnél, illetve gyógyintézeti ellátás idején  50 %-a.
Havi összege nem haladhatja meg a táppénz első napján érvényes minimálbér 400 %-át, melynek összege  2011. jan.1-től 312.000 Ft.
A passzív táppénz 30 napig vehető igénybe a biztosítási jogviszony (a munkaviszony) megszűnését követő 3 napon belül bekövetkező keresőképtelenség esetén.  
Napi összege nem haladhatja meg a havi minimálbér harmincad részének 150 %-át , melynek összege 2011. jan. 1-től 3.900 Ft/nap
Az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénz a biztosítási jogviszony megszűnése után.
2010. január 1-től másként bírálják el a táppénz szempontjából az üzemi baleseteket is.
A munkahelyen belül történt balesetnél továbbra is 100 %-os a táppénz összeg, míg az úti-üzemi balesetnél 90 % (munkába menet és jövet).
A betegszabadság mértéke:
2009. augusztustól 10 %-al csökkent, összege a távolléti díj 70 %-a, igénybevételének feltételei nem változtak.


A nettó havi kereset alakulása 2010-2011-ben (PDF) :www.kkfhkt.hu/sites/default/files/2010/12/Netto_keresetek_2010_11_ben.pdf

 
A tájékoztató Sárosi Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
Dél-alföldi régió képviseletvezetője engedélyével lett közzétéve a www.kkfhkt.hu portálon